Mi a Szent Ferenc Kórházban kardiotanösvények kidolgozásával is dolgozunk a betegek, az idősek és az egészséges emberek szívének egészségéért. Út az egészséghez című FB-oldalunkon egy facebook posztsorozatban mutatjuk be kardiotanösvényeinket, mert szeretnénk, ha minél többen kipróbálnák őket és tennének szívük egészségéért.
2015-ben hoztuk létre ezt a betegek és egészségesek számára meggyőződésünk szerint egyaránt hasznos programot, ami eddig hét helyszínen várja a látogatókat. Sőt, az alapötlet nyomán idén is egyre több helyszínen nyílnak majd ilyen kardioútvonalak.
Úgy gondoltuk ezért, hogy segítség lehet, ha elmagyarázzuk, mi is az a kardiotanösvény, mi ez a program, kiknek és miért érdemes kipróbálniuk, és hogyan lehet igénybe venni, használni.
ahol lépésről lépésre, témáról témára haladva adunk teljes képet, segítséget és remélhetőleg inspirációt is a kardiotanösvényeink megértéséhez és kipróbálásához. Egyes témaköröknél a posztok számozása segíthet az adott témához tartozó minden információ begyűjtésében. 
1.
A kardiotanösvény lényege, hogy egy kellemes és hasznos szabadidős mozgásprogram, azaz egy séta / túra keretében egyfajta visszajelzést kaphatunk szívünk egészségi állapotáról. Ehhez persze előre megtervezett útvonalakat alakítottunk ki, amelyen információs táblákkal is segítjük a tanösvény helyes használatát. Hogy mindez mit is jelent pontosabban, arról következő posztunkban írunk.
2.
1. számú posztunkban elmondtuk, hogy a kardiotanösvény egy kellemes szabadidős mozgásprogram, tulajdonképpen egy kis túra az erdőben. Valójában azonban több annál!
Kórházunk szakemberei úgy alakítják ki e túraútvonalakat, hogy hosszuknak és a túra során teljesített szintemelkedéseknek köszönhetően, bizonyos pontokon megállva érdemi terheléses pulzust mérhessenek a kardiotúrát teljesítők. Mindez kiegészül egy a túra elején mért úgynevezett nyugalmipulzus-méréssel is. A túra végére tehát kialakul a túrázóról egy kép: mennyi a pulzusa normál nyugalmi helyzetben, és hogyan változik különböző fokú, kisebb-nagyobb terhelések esetén (pl. emelkedők tetején). A program segítségével a mért pulzusok kiértékeltethetők kórházunk által, így képet kaphatunk szívünk állapotáról.
De ne menjünk ennyire előre. Következő posztjainkban előbb még segítünk megérteni, hogy hogyan kell a pulzust mérni, honnan ismerjük fel, hol van a pulzusmérő pont és hogyan, hová kell rögzíteni a mért értékeket.
3.
Kardiotanösvényeink legfontosabb eleme a pulzusmérés, amit a résztvevőknek magukon kell elvégezniük.
Az első mérés minden tanösvényünkön induláskor, a kezdőpontnál történik. Figyelj rá, nehogy elmulaszd. Ezt a pontot hívjuk nyugalmi pulzust mérő pontnak. Ez azt mutatja, hogy terhelés nélkül, alaphelyzetben mennyi a pulzusunk, ami jó viszonyítási alap a későbbi terheléses pulzusok értékeléséhez. Miután pedig elindultunk, a túraútvonal egyes pontjain (jellemzően hosszabb szakaszok végén vagy emelkedők tetején) vannak pulzusmérő pontok.
Ezeket az erdőben a képen is látható kistáblákkal jelezzük.
A pulzusmérő táblákon mindig szerepel egy római számozás, ami jelzi, hogy ez túránkon a hányadik pulzusmérő hely. Ezt lehet követni a kezünkben lévő túralapon is (amiről egy későbbi posztban lesz szó), mert ezen is szerepel a megállók száma, így tudjuk ellenőrizni, jó vonalon haladunk-e, nem hagytunk-e ki pulzusmérő pontot.
Amire még figyelni érdemes: a túra elején kiválasztjuk, hogy melyik hosszúságú túrát szeretnénk teljesíteni. A túrák adott esetben eltérő útirányúak, de gyakran előfordul, hogy két útvonalnak van közös szakasza. Itt érdemes figyelni, hogy biztosan a magunk túraútvonalához tartozó pulzusmérő ponton álljunk meg, illetve gyakori, hogy ezeken a szakaszokon közösek a pulzusmérő pontok, ezért a pulzusmérő táblán két római sorszám is szerepelhet (az adott pont pl. lehet egyidejűleg a rövid túra III., a hosszú túra II. pulzusmérő pontja).
4.
Ez itt a pulzusmérő pontot jelző tábla.
Ilyen táblát minden kardioútvonalunkon olyan pontokon helyezünk el, amelyeket gyógytornászaink bejárás és gondos mérlegelés után, a terepviszonyok figyelembe vételével alkalmasnak találnak az informatív terheléses pulzusmérésre. Jellemzően hosszabb, megállás nélkül teljesített szakaszok végén vagy emelkedők tetején várnak minket ilyen stop táblák, ahol az a feladatunk, hogy azonnal mérjük meg a pulzusunkat.
MIVEL?
A legjobb, ha saját pulzusmérő karórád van: ezt ismered, tudod, melyik gombot kell rajta nyomni, jó eséllyel egy applikációra is rá van kötve: csak megnyomod, és kiírja, mennyi épp a pulzusod
Tőlünk is kérhetsz kölcsöneszközt a túra idejére, erre egy későbbi posztban még visszatérünk.
És az ősi módszerrel, manuálisan is mérheted.
HOGYAN?
A feladat könnyű, mégis van jópár szabály és tudnivaló a helyes, érdemi méréshez - legalábbis a manuális méréshez:
1. Amint odaérsz a táblához, azonnal mérj! Ha akkor kezded letenni a kezed ügyében lévő tárgyakat, vagy akkor keresed meg a mobilodat a stopperrel méréshez, ha bevársz valakit vagy más okból késlekedsz a pulzusszámolással, folyamatosan csökkented az esélyét annak, hogy valós értéket mérj. Amint megállsz ugyanis, pulzusod elkezd lassulni s mivel minél később kezdesz el mérni, annál lassabb szívverést fogsz érzékelni, így a 60 mp átlagosan máris nem azt fogja mutatni, hogy amikor odaértél, akkor mennyi volt.
2. Ugyanezért fontos szabály az is, hogy terhelés után manuális méréskor nem 60, hanem csak 15 mp-ig mérj, és az így mért pulzusszámot szorozd meg néggyel. Valósabb értéket kapsz, mintha 60 mp-en át a folyamatosan lassuló pulzusodat méred.
3. A manuális méréshez tehát szükséged lesz a két kezedre (ezért lehetőleg ne legyen semmi felesleges a kezedben a túra alatt), és legyen nálad másodpercmutatós karóra, vagy tartsd stopperfunkcióra állítva a mobilod, hogy a mérés időtartamát (15mp) figyelni tudd.
4. Ahogyan azt a táblán képpel is jelezzük, pulzust manuálisan mindig a csuklón mérj, sosem a nyaki ütőéren.
5.
Tudod, mennyi nyugalmi helyzetben a pulzusod?
Nyugalmi pulzusunk egyénenként eltérő lehet. Ne felejtsd ezt is megmérni még a túra kezdetén, amikor a kiindulópontra érsz, mert munkatársainknak ez is fontos információ lesz, amikor pulzusértékeiddel kitöltött túralapod alapján szíved egészségi állapotát kiértékelik.
Vezetett túra esetén kollégánk gondoskodik róla, hogy ez ne maradjon el, de ha egyénileg teljesítjük a túrát, a kiindulóponton lévő táblát olvasva, a sok információ közepette könnyen elfelejtődhet. Ezért legtöbb tanösvényünkön a kiindulópont tábla mellett (amiről későbbi posztunkban még külön is szó lesz) már egy nyugalmi pulzus mérésére felhívó külön tábla is áll.
Következő posztunkban megmutatjuk, hogyan és hova kell rögzíteni a túra során mért értékeket ahhoz, hogy szakembereink ki tudják értékelni.
6.
A túralap egy leporello-szerű füzetke, amit a kiindulóponton lehet beszerezni (vagy személyzettől vagy egy adagolóból). Arra szolgál, hogy pulzusértékeinket erre rögzítsük. Az e célra kidolgozott táblázatban az adott helyszínen lévő minden útvonalhoz tartozó minden pulzusmérő ponthoz tartozik egy rubrika, az ott mért pulzust oda kell beírni.
A kiértékelőknek fontos információ, hogy egy adott pulzust egy lazább szakasz végén vagy az emelkedő tetején mértük, ezért kérjük, a táblázat megfelelő rubrikájába írják be az ott mért értéket. A táblázat külön rubrikát kínál annak jelölésére is, hogy az előző pulzusmérő ponttól a következőig meg kellett-e állnunk pihenni. Ez az erőnlétünkről is árulkodik és azt is jelenti, hogy a két pulzusmérő pont közötti pihenőkor átmenetileg csökkent a pulzusunk.
Következő posztban bemutatjuk a nyugalmi pulzus mérésére is szolgáló kiindulópontot, utána pedig, hogy mi mindenre szolgál még a túralap.
7.
Kiindulótábla a nyugalmipulzus-mérő ponton
Minden tanösvényünk kezdőpontján található egy kezdőtábla (vagy kiindulópont tábla). Innen indul a túra és a mérés is, azaz itt szükséges a nyugalmi pulzust megmérni, mielőtt még elindulunk, vagyis ez az első pont, ahol a túralapot használni kell (lsd. 5-ös poszt).
Fontos tudni, hogy mire jó még ez a kezdőtábla. Nem mindenütt lehetséges, de ahol csak tehetjük, olyan kezdőpontról indítjuk túraútvonalainkat, ami már nincs messze a természettől, erdőtől, de az adott településnek/kerületnek még ismert, frekventált pontja. Ez azért is fontos, mert a kiinduló táblával nem csak azokhoz szólunk, akik célzottan a tanösvényre jöttek, hanem azokhoz is, akik a tábla által találkoznak először a kardiotúra lehetőségével.
Épp ezért a kiindulótábla tájékoztat mindenről, ami a tanösvény megértéséhez szükséges:
- mire hoztuk létre
- kiknek szól
- mi a program turistaút-jelzése
- hogyan működik a program, hogyan hova lehet leadni a mért értékeket kiértékelésre
- mikre van szükség hozzá (tréningzóna megállapítása, túralap felvétele és hogy ezt adott tanösvény esetében hol találjuk, kölcsönözhető eszközökkel kapcsolatos tudnivalók)
- térkép távokkal, szintkülönbségekkel és időigénnyel ahhoz, hogy dönteni tudjuk, melyik útvonalat választjuk
- tájékoztatás vezetett túrák lehetőségéről
- felhívás nyugalmi pulzus mérésére
Most már tudjuk, hogy milyen táblák jelzik a pulzusmérések helyszíneit. Előző posztunkból már tudjuk azt is, hogy hogyan, hova kell feljegyezni a pulzusértékeket. Következő posztunkban mutatjuk, hogy miket kell még kitölteni a túralapon.
8.
Az esetleges betegségek feltüntetése mellett a túrázáshoz és a túralap későbbi kiértékeléséhez fontos tudni, hogy mi a személyes tréningzónánk.
A tréningzóna az aktuális életkornak megfelelő normál pulzustartomány. Egészségi állapottól függően ettől eltérhet a terhelés során ajánlott pulzustartomány.
Ha Ön kardiológiai gondozás alatt áll, vagy ismert szívbetegsége, illetve más ismert betegsége van, vagy betöltötte a 40. életévét, és most kezd sportos életmódot, úgy biztonságosabb, ha tréningzónáját orvosa, gyógytornásza határozza meg, rendszerint terheléses EKG-vizsgálat alapján. Kezelőorvosa dönti el, hogy Önnél szükséges-e ez a vizsgálat. Amennyiben ismeri ezeket az értékeket, a túra kezdetekor írja rá a túralapon a megfelelő sorba, valamint jelölje be X-szel betegségeit.
9.
Kardiotanösvény-programunkat bemutató posztsorozatunk 9. epizódja egy olyan témát érint, ami fontos túraútvonalaink helyes használatához.
Nem véletlenül ő következik, mert szervesen összefügg az előző (8-as számú) poszttal, ami a tréningzónánkat, pulzustartományunkat magyarázta el.
Nem mindegy, milyen tempóban haladunk két pulzusmérő pont között. Szabályok:
- lehetőleg haladj a saját terhelhetőséged maximumán
- általános szabály, hogy "ha menet közben tudunk beszélgetni a mellettünk haladóval, akkor nem megyünk elég gyorsan"
- csak akkor állj meg két pulzusmérő pont között, ha úgy érzed, ez erőnlétileg vagy egészségügyileg szükséges
- a cél egy értékelhető terheléses pulzus produkálása, amihez mi adjuk a terepet, ahol lehet, emelkedőkkel és két mérés között szakmailag kialakított távokkal, a túrázótól pedig kérjük a lehetőleg gyors haladási sebességet
- ha vízszintes vagy zömében vízszintes terepen teljesíted túránkat, érdemes nordic walking bottal haladni, mert az is hozzájárul a magasabb pulzus eléréséhez
10.
Bármelyik tanösvényünk helyszínén jár, legalább két, de van, hogy három vagy négy útvonalat is kínálunk.
Miért?
- mert van, aki idős, és nincs szokva a rendszeres mozgáshoz, számára egy rövidebb táv vonzóbb lehet elsőre
- mert van, aki beteg, esetleg nemrég épült fel és még nem "a régi" a terhelhetősége, így számára a nagyobb emelkedők esetleg kerülendők
- mert egy még egészséges középkorú vagy fiatal ember esetében a kicsit nagyobb terhelés (hosszabb táv és/vagy nagyobb emelkedők, kaptatók) hoznak érdemi terheléses pulzusértékeket
- és mert szeretnénk, ha mindenki megtalálná magának a terhelhetőségének megfelelőt vagy a kihívást jelentőt.
De az útvonal csak egy választék, egy segítség. A lényeg hogy MOZOGJ ÉS MÉRJ!
11.
Ha mindent jól csináltunk, akkor
- végigmentünk a kiválasztott útvonalon
- közben minden szükséges ponton mértük a pulzusunkat
- és ezt felrögzítettük a túralap megfelelő táblázatába
- ellenőrizzük, hogy a túralapon az egyéb kérdésekre is válaszoltunk-e (testsúly, egészségi állapot, elérhetőség) és x-eljük be a hozzájárulást ahhoz, hogy adatainkat kiértékelés céljából használhatják.
Amennyiben önállóan teljesítettük a túrát:
túralapunkat kiértékelésre a túra végpontján (ami egyben kiindulópontunk is) található postaládába dobhatjuk be.
Adatkezelési és adatvédelmi dokumentumok
vissza